Fonetikai kutatócsoport•Kutatási terület
A beszédtudomány, azaz a fonetika a nyelvészet peremterületével, a beszédben hordozott akusztikai jelek nyelvi szintekhez való kapcsolódásával foglalkozik. Empirikus tudományág, a felismerések kísérletekre és adatbázisokra épülnek. Fő területei a beszédprodukció, a beszédakusztika és a percepció.
A produkciót részben artikulációt mérő eszközökkel vizsgáljuk (elektromágneses artikulográf, valós idejű MRI, ultrahang stb.), részben az akusztikai jelből következtetünk a beszédképző szervek működésére. Az akusztikai méréseket jellemzően támogató szoftverek segítségével végezzük, az elemzésekhez modern statisztikai modelleket használunk. A beszédészlelés vizsgálatára a pszicholingvisztikában kifejlesztett módszereket használunk, szintén szoftveres támogatással (ingerek által kiváltott válaszok, reakcióidő, szemmozgáskövetés).
A kutatócsoportban több párhuzamos projekt folyik. Bár ezek látszólag különálló területek, a fonetikai módszerek és kutatási eszközök jó átjárhatóságot biztosítanak a területek között, és egymás eredményeit hatékonyan tudják hasznosítani. A nagyobb prozódiai egységek jellemzői (hangsúly, beszéddallam) befolyásolják a kisebb egységek jellemzőit (magánhangzók, mássalhangzók megvalósulása), és viszont. A spontán beszéd kutatását pedig jelentősen megkönnyítik az olvasott beszédből kontrolláltan kinyerhető eredmények.
A csoport munkájában egyre nagyobb szerepet kap a mélytanuláson alapuló beszédfelismerő algoritmusok fejlesztése, használata és kutatása. Több, különböző céllal készült adatbázis részben automatikus, részben kézi leiratozása folyik (Beszéltnyelvi adatbázis, longitudinális dajkanyelvi korpusz, Akaka maptask korpusz, a Columbia GamesCorpus magyar nyelvű változata). Ezek az adatbázisok részben vagy egészben ingyenesen elérhetőek, vagy azok lesznek, kutatási célú felhasználásra. Bővebb információ a phon.nytud.hu honlapon található.
Kutatócsoport-vezető: Mády Katalin, PhD E-mail: mady.katalin@nytud.hun-ren.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6062 |
Fonetikai kutatócsoport•Munkatársaink
Fonetikai kutatócsoport•Kutatásaink
A dajkanyelv longitudinális vizsgálata multimodális módszerekkel
A felnőttek, különösen a szülők hajlamosak máshogyan beszélni a babákhoz, mint a felnőttekhez. Ezt a beszédmódot dajkanyelvnek nevezik. A kutatás célja, hogy feltárja a dajkanyelv és a felnőttekhez szóló beszéd közötti különbségeket és hasonlóságokat három fő dimenzió (időzítés, zöngeminőség, beszédhez társuló nonverbális eszközök) mentén, továbbá, hogy jobban megértsük ezen tulajdonságok figyelemfelhívó, érzelemkifejező funkcióját és a nyelvfejlődésben betöltött szerepét.
Fonetikai paraméterek beszélők közötti és beszélőn belüli variabilitása a magyar beszédben
Egy NKFI-pályázat keretében a beszélők közötti és beszélőn belüli variabilitást, illetve a beszéd longitudinális változását vizsgáljuk. A pályázatban a BEA adatbázis korábbi beszélői közül elérhető adatközlőket hívjuk vissza egy újbóli felvételre 10 év elteltével. A vizsgálatokban az alapfrekvencia, a tempó, a magánhangzók és a mássalhangzók akusztikai jellemzőit elemezzük. A vizsgálat az egészséges felnőtt beszélők 10 év alatti beszédváltozásainak elemzésével támpontként szolgálhat a patológiás ...
Mássalhangzók variabilitása a magyar beszédben
A vizsgálat célja a mássalhangzók koartikulációban betöltött szerepének vizsgálata a variabilitás és az állandóság szempontjából. Kutatásaink témái: a mássalhangzók rövid és hosszú megvalósulásának akusztikai jellemzői és ezek szerepe a percepcióban, a zöngésséget megjelenítő akusztikai jellemzők pszichoakusztikai korrelátumai, a képzésmód és -hely koartikulációs jellemzői a DAC (artikulációs kényszer mértékére épülő) elméleti keretében, a zörejhangok egymással és szonoránsokkal alkotott kapcso ...
Nyelvjárási variáció és nyelvi változás elméleti és kísérletes megközelítése a tundrai nyenyec nyelvben (NKFIH FK 129235)
A kutatási projekt elméleti és kísérletes vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával dokumentálja, leírja és elemzi a tundrai nyenyec nyelv (uráli, szamojéd) kérdő mondatait azok (elsősorban) szintaktikai és prozódiai tulajdonságaira koncentrálva. A kutatás a tundrai nyenyec nyelv két nyelvjárásának összehasonlító vizsgálatát végzi és azt az elméleti kérdést vizsgálja, hogy kimutathatóak-e szerkezettípus változás nyomai a tundrai nyenyecben két olyan közösségben, amelyek szociolingvisztikai há ...
Prozódiai szerkezet és mondattípusok vizsgálata nagy beszédadatbázisokon mély tanulási támogatással
A magyar nyelv szerkezetére irányuló kutatások fontos előfeltétele, hogy álljon rendelkezésre nagy mennyiségű spontán beszédből származó adat. Modern gépi tanuláson alapuló modelleket fejlesztünk, amelyek megkönnyítik a jelenlegi és későbbi beszédadatok automatikus feldolgozását. A magyar nyelvű beszédadatbázisokhoz kapcsolódó fő kutatási kérdések a következők: mik a tagmondatok kombinációjának kommunikatív funkciói, és hogyan lehet jellemezni a magyar beszéddallamot.
Társalgások elemzése: variabilitás és lokális szerveződés
A kutatások a társalgások legfontosabb jelenségeinek korpuszalapú vizsgálatával foglalkoznak több szempont összekapcsolásával, formális és funkcionális megközelítésekre támaszkodva. A kutatási témák között szerepel társalgási jelenségek (pl. beszélőváltás, egyszerre beszélés, háttércsatorna-jelzések, diskurzusjelölők) és fonetikai paraméterek (pl. szünetezés, tempó) variabilitásának vizsgálata például a beszélők száma, az időbeli változás vagy a beszédhelyzet függvényében.
Fonetikai kutatócsoport•Hírek
Fonetikai kutatócsoport•Események
Állandóság – változás – eltérés. Mit árul el rólunk a beszédünk?
Hogyan változik a hangom? Mit hall vagy nem hall a fülem?
XVIII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia
Fonetikai kutatócsoport•Kapcsolatok
Partnerintézmények
Nagyméretű magyar nyelvi beszédadatbázisok automatikus lejegyzése, mély tanuláson alapuló beszédfelismerő algoritmusok fejlesztése.
Az együttműködés az NKFI K 128810 pályázat keretében valósul meg; a kutatási téma magyar társalgások többszempontú vizsgálata.
Az élet egyik örömteli pillanata, amikor gyermekünk kimondja első szavait. A nyelvelsajátítás folyamata azonban összetett és változékony, ezért a család gyakran csak későn ismeri fel vagy néz szembe a ténnyel, hogy a gyermek beszédfejlődése megkésett vagy zavart.
Az együttműködés az NKFI K 128810 pályázat keretében valósul meg; a kutatási téma magyar társalgások többszempontú vizsgálata.