Kísérleti szemantika és pragmatika kutatócsoport•Kutatási terület
Kutatócsoportunk egy viszonylag új tudományágban, az erőteljesen kognitív pszichológiai beágyazottságú kísérleti pragmatikai és szemantika területén folytat kutatásokat. A nyelv szemantikai feldolgozásán és pragmatikai használatán belül különösen arra az emberi kommunikációs jelenségre fókuszálunk, amely értelmében a beszélő olyan üzenetet képes átadni a hallgatónak, amelyet sem a szavai és mondatai, sem pedig a hanglejtése, gesztusai vagy arckifejezései nem kódolnak hagyományosan. Ezek a kommunikációs események többek között magukba foglalják a nem szó szerint értendő nyelvi megnyilvánulásokat (pl. irónia, mindennapi metafora, célzás, skaláris implikatúra) és számos egyéb, nehezen kategorizálható kommunikációs eseményt. Az ilyen sugallt jelentések megfejtésében a nyelvi tudáson túl különböző nem nyelvi kognitív és társas-kulturális készségek is szerepet játszanak, melyek összessége alkotja az egyén pragmatikai kompetenciáját.
Kutatócsoportunk tevékenysége a pragmatikai tudás mibenlétére és fejlődésére irányul a kognitív tudomány vizsgálati eszközeinek a felhasználásával. Két fő kutatási irányt követünk. Egyrészt viselkedéses kísérletek, szemmozgáskövető, EEG és korpusznyelvészeti módszerek segítségével igyekszünk feltérképezni a sugallt jelentések átadásának és megértésének a feltételeit és folyamatait neurotipikus és nem neurotipikus felnőtt személyeknél. Másrészt óvodás és kisiskolás gyerekek körében mérjük fel a pragmatikai jelenségek különböző típusainak elérhetőségét az életkor függvényében, és keressük azokat a kognitív és társas-kulturális készségeket, amelyekre a pragmatikai tudás fejlődése támaszkodik. Mindkét területen elsősorban elméletorientált alapkutatást folytatunk, de ezeket a szemantikai és pragmatikai feldolgozást felmérő tesztek fejlesztése és validálása egészíti ki. Tesztfejlesztési tevékenységünk kisebb mértékben a diagnosztikát vagy normákkal való összevetést, és nagyobb mértékben az egyén- vagy csoport-specifikus szemantikai-pragmatikai stratégiák jellemzését és megértését célozza.
 | Kutatócsoport-vezető: Babarczy Anna, PhD E-mail: babarczy.anna@nytud.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6052 |
Kísérleti szemantika és pragmatika kutatócsoport•Kutatásaink
A cerebelláris kognitív affektív szindróma: a Schmahmann-szindróma skála magyar adaptációja
A kisagy sérülésének (ez lehet stroke, baleset vagy műtét következtében szerzett sérülés) meglehetősen változatos következményei lehetnek mind a személyiségre, mind pedig a kognitív funkciókra nézve. A következmények között találjuk az érzelmi reguláció gyakori deficitjét, a téri megismerés és a figyelmi kontroll zavarait, valamint a nyelvi funkciók korlátozottságát, melyek együttese cerebelláris kognitív affektív vagy Schmahmann-szindrómaként ismert az irodalomban. Az érintett páciensek pszicho ...
A nyelvi megértés és a figyelmi folyamatok kapcsolata
Amikor valamire odafigyelünk, akkor más dolgokat önkéntelenül kizárunk figyelmünk fókuszából. Kutatásunk hipotézise szerint mindez visszatükröződik a nyelvhasználatban is: a beszélők olyan nyelvi formákat, mondatszerkezeteket választanak, amelyek a fontos információkat hangsúlyozzák, a kevésbé fontosakat pedig redukálják. A különböző mondatszerkezetek tehát felfoghatók a figyelem irányításának nyelvi eszközeiként is. Kísérleteinkkel arra keressük a választ, hogy vajon e nyelvi eszközök pontosan ...
A spontán beszéd és a nyelvhasználat jellemzői borderline személyiségzavarban
A borderline személyiségzavarral élő személyeket a kognitív, affektív és konatív instabilitás tartós mintázata jellemzi, amely kognitív inkonzisztencia, érzelmi labilitás és impulzív viselkedés formájában jelenik meg. A komplex diagnosztikai kritériumrendszer és a gyakori komorbid zavarok miatt az egyre növekvő borderline populáció viszonylag heterogén, ezért az egyének diagnosztizálása nehéz feladatot ró a pszichiáterekre. Mivel a beszéd és a nyelvhasználat, mint a magatartás megnyilvánulási fo ...
A tudatelmélet fejlődése és összefüggései a pragmatikai kompetenciával
Tudatelmélet alatt azt a képességet értjük, amely segítségével az egyén képes mentális reprezentációt alkotni mások tudatállapotairól illetve saját korábbi tudatállapotairól. A tudatállapot vonatkozhat vélekedésekre, intenciókra, attitűdökre vagy érzelmi állapotokra. Jelenlegi ismereteink szerint a tudatelmélet kulcsszerepet játszhat a pragmatikai jelentések megfejtésében, és így a sikeres mindennapi kommunikációban és társas interakciókban, bár a tudatelmélet és a pragmatikai képesség közötti ö ...
Átvitt jelentések feldolgozása és nem nyelvi kognitív képességek
A kutatás középpontjában az iróniaértésben, beszédaktusértésben, metaforaértésben és más implikatúrák feldolgozásában kulcsszerepet játszó kognitív előfeltételek feltérképezése áll. Egyrészt óvodás és iskolás gyermekek körében vizsgáljuk, hogy hogyan függ össze az átvitt jelentések megértése a figyelem és az emlékezet működésével, az inferenciális képességekkel és a kognitív rugalmassággal. Másrészt a szó szerinti jelentés és az átvitt jelentés közötti váltás mentális folyamatát, valamint a kon ...
Kísérleti szemantika és pragmatika kutatócsoport•Kapcsolatok
Partnerintézmények
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TTK
ELKH TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Narratív Pszichológiai Kutatócsoport
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő
