A nyelvészeti paleontológia szerepe az uráli nyelvű népek őshazájának kutatásában

A nyelvészeti paleontológia alkalmazhatóságát számtalanszor kérdőjelezték meg a több mint másfél évszázada tartó története során. A köztudatban is a megbízhatatlansága terjedt el, noha kifejezetten ilyen irányú kutatásokat kevesen folytattak. Ennek ellenére ezidáig a hazai uráli őstörténet-kutatásban a nyelvtudomány csak és kizárólag e módszeren keresztül képviseltette magát, a Fodor István és Hajdú Péter nevével fémjelzett hagyományos nyugat-szibériai őshaza koncepciójának alapját is e módszer adja. A nyelvészeti paleontológia önmagában nem képes körülhatárolni az egyes nyelvcsaládok őshazájának helyét, szükség van a természeti környezet rekonstrukciójára is. Ezt korábban a pollenanalízis (palynológia), napjainkban pedig a paleoökológia kutatásai végezték el. Mivel a hagyományos nyugat-szibériai uráli őshaza koncepciója túlnyomórészt több mint hatvanéves palynológiai eredményekre épült, ezért érdemes az frissebb szakirodalmat is bevonni a kutatásba, amely a régi eredmények revízióját hozhatja magával. Az előadás során ennek az eredményeiről és következményeiről lesz szó.